5 napot töltöttünk Sierra Leonében. 1 hetet szerettünk volna, de Guineában megcsúsztunk a vízumaink beszerzése miatt, és a testvérem Elefántcsontparton látogatott meg minket, de végül úgy döntöttünk, hogyha bár csak nagyon kevés időnk van, akkor is megnézzük az országot. Sokat hallottunk a szép tengerpartjairól és esőerdeiről, és nagyon vártuk, hogy végre olyan országban legyünk, ahol tudunk az emberekkel angolul beszélni. Mivel sajnos ebben az országban töltöttük az egyik legkevesebb időt, így ez az összefoglaló sokkal hiányosabb lesz, mint a többi, de szerettük volna azért megosztani a tapasztalatainkat erről a gyönyörű kis országról.

Mit kell tudni az országról?

Áttekintés

Sierra Leone Nyugat-Afrikában fekszik, az Atlanti-óceán partján; területe mintegy 72 000 km², lakossága körülbelül 8–9 millió fő. Az ország etnikailag sokszínű: a legnagyobb csoportok közé tartoznak a temnék és a mendék, mellettük jelentős számban élnek limba, kono, kuranko és kisebb krio közösségek is. A partvidék és a folyóvölgyek régóta fontos kereskedelmi térségek voltak, míg a belső területeken a mezőgazdaságra és a helyi hatalmi struktúrákra épülő társadalmak alakultak ki.

A mai Sierra Leone története szorosan összefügg a transzatlanti rabszolga-kereskedelemmel: Freetown városát a 18. század végén felszabadított rabszolgák számára alapították, akik később a krio közösség alapját adták. A 19. században az ország brit gyarmati uralom alá került, és a gyarmati igazgatás éles különbséget tett a tengerparti területek és a „protektorátusnak” nevezett belső vidékek között. Sierra Leone 1961-ben vált függetlenné, ám a következő évtizedeket politikai instabilitás, katonai beavatkozások és végül az 1991–2002 közötti pusztító polgárháború határozta meg.

A polgárháború mély nyomot hagyott az ország társadalmán és infrastruktúráján, de azóta Sierra Leone fokozatos újjáépítésen ment keresztül. Az ország jelentős gyémánt-, vasérc- és rutilkészletekkel rendelkezik, valamint mezőgazdasági potenciálja is nagy, ugyanakkor a természeti erőforrásokból származó bevételek csak részben járultak hozzá a szélesebb társadalmi jóléthez. Az infrastruktúra és a közszolgáltatások fejlődnek, de sok térségben továbbra is korlátozottak. Amit mi pár nap alatt láthattunk, mint hatalmas probléma az az erdőírtás, a Freetown félszigeten teljesen kezd eltűnni az erdő, minden éjjel fát vágnak és égetnek az emberek (a korrupció miatt viszont a rendőrök félrenéznek).

Sierra Leonéban több mint húsz nyelvet beszélnek; ezek többsége a niger–kongói nyelvcsaládhoz tartozik. A hivatalos nyelv az angol, de a mindennapi kommunikációban a krio tölt be kulcsszerepet: ez az angol alapú kreol nyelv az ország lakosságának döntő többsége számára közös érintkezési nyelv, etnikai hovatartozástól függetlenül. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokszor nehéz érteni az embereket, mert a krio bár hasonlít az angolra, sok az eltérés, így néha csak tippelni tudtunk, hogy miről is lehet szó éppen.

A lakosság vallásilag megosztott, de jellemzően békés együttélésben él: körülbelül 60–65% muszlim, 25–30% keresztény, míg a fennmaradó rész hagyományos afrikai vallási elemeket is követ. A vallási identitás gyakran rugalmas, és sokszor keveredik a helyi szokásokkal. Sierra Leone kulturális életében fontos szerepet játszik a zene és a történetmesélés: a dobzene, a tánc és az ének a közösségi események elengedhetetlen része. Az állami jelenlét sok vidéki térségben korlátozott, ezért a társadalmi rend és a mindennapi élet szervezésében ma is kulcsszerep jut a családi kapcsolatoknak, a helyi vezetőknek és az élő hagyományoknak.

Photo by Annie Spratt on Unsplash

Klíma

Sierra Leone éghajlata trópusi, egész évben meleg és párás, két markánsan elkülönülő évszakkal. A májustól októberig tartó esős évszak rendkívül csapadékos – különösen a tengerparton –, míg a novembertől áprilisig tartó száraz időszakot a hűvösebb, poros harmattan szél is jellemzi (elméletileg – mi februárban is a nagyon párás meleget tapasztaltunk csak).

Öltözködés

Nagyrészt muszlim a népesség (bár sokan nem túlságosan tradicionálisak), így inkább visszafogottan érdemes öltözködni, hosszú nadrág vagy szoknya ajánlott (felsőnek láttunk nőket ujjatlant viselni).

Étel

Sierra Leone konyhája egyszerű, laktató és erősen a helyi alapanyagokra épül, mindenekelőtt a rizsre, amely szinte minden étkezés alapja. Gyakoriak a pálmaolajos, földimogyorós és cassava-levélből készült szószok, amelyeket hallal, csirkével vagy hússal tálalnak, és általában csilivel ízesítenek. Mi Freetownban az utcán isteni finom kaszava levél szószt és babot ettünk, amibe kókusztejet is kevertek. Mindkét szószban egy kis szárított hal volt plusz fehérjeforrásnak.

A partvidéken a friss tengeri halak és rákfélék dominálnak, mi ettünk kókuszos rizst és főzőbanánt különböző grill halakkal (az egyik makréla volt, a másikat nem ismertünk), de például egy másik vendég egészen megfizethető áron kapott 2 nagy homárt.

Biztonság

Bár otthon sokaknak még a polgárháború él a fejében az országgal kapcsolatban, igazából több nyugat-afrikai országgal ellentétben jelenleg stabil a politikai helyzet, sokan szokták emlegetni Sierra Leonét az egyik legbiztonságosabb országnak a régióban. Freetown-ban, mint minden zsúfolt nagyvárosban, kell kicsit jobban figyelni, de a vidék nagyon nyugodt és biztonságos volt, a kocsink például simán kint hagyhattuk Bureh Beach parkolójában éjszakára.

Utak és Infrastruktúra

Nagyon meglepődtünk Guinea és Bissau Guinea után az utak minőségén. Amerre mi jártunk nagyon új utak voltak mindenhol, Guinea és Freetown között 2 sávos autópálya, ahol alig volt forgalom, Libéria felé is szépen meg volt csinálva. A Tiwai sziget felé vezetve már földutak fogadtak, ha valaki mélyebben be szeretne menni az országban, akkor tervezni kell vele, hogy nagyon kis utak vannak, amik esős évszakban korlátozottan járhatóak.

Bár Sierra Leonénak relatív nagy turizmusa van, számunkra nagyon drága volt minden. A szállás árak, még a kempingezés is drága, és a tengerpart környékén kevésbé találtunk utcai ételt, a szállásokhoz tartozó étel bár nagyon finom, de a mi költségvetésünknek eléggé megfizethetetlen volt. Freetownba úgy tudtunk olcsón enni, hogy valaki megmutatta, hogy hol van a helyi kifőzde. Ha valaki nyaralni megy az országba és nem spórolni szeretne, akkor viszont már más a helyzet, az árak kb Magyarországgal vagy olcsóbb európai országokkal vannak összhangban, így 1-2 hetet el lehet tölteni az országban.

Látnivalók és élmények – ahol jártunk, és ami kimaradt
Freetown

Freetown Sierra Leone fővárosa, kicsit több, mint 1 millióan lakják. A város sok dombra épült és az óceán partján fekszik, így nagyon gyönyörű látványt nyújt. Befelé volt egy kis dugó, de alapvetően nincs az a nagyon nagy város érzete, inkább hosszasan lehet vezetgetni a különböző dombokon a kilátópontok között – bár vigyázni kell, mert a Google Maps minden meredek földúton át szeretne vinni rövidítés gyanánt.

Freetownban a belvárosban sétálgattunk és megnéztük a A Cotton Tree-t, ami a város egyik legismertebb jelképe: a hagyomány szerint 1792-ben felszabadított rabszolgák gyűltek össze alatta, amikor megalapították a várost. Már nincs túl jó állapotban, de még mindig áll. A Leicester Peak a leghíresebb kilátópont, nekünk pont nem volt szerencsénk, mert egy új kilátóteraszt építettek és zárva volt, de az őrök megengedték, hogy gyorsan besurranjunk egy képre.

River Number 4 Strand

Rengeteg strand található a Freetown félszigeten, talán ez a leghíresebb, mert itt folyik bele egy folyó a tengerbe. Nekem van egy Sierra Leonea-i barátom, aki mesélt nekünk róla, hogy mindent a tengerpart mellett csinálnak, ünnepekkor is otthon főznek, majd a partra mennek le közösen és esznek-isznak-táncolnak. Mi is ezt tapasztaltuk a parton, rengeteg ember jött le főként Freetown-ból és hatalmas piknikeket tartottak, jó volt nézni a vidám tömeget a part mellett.

Bureh Beach

Bureh egy kis falu, ahol sok tengerparti bungalow található. Gyönyörű a strand, ide több európai túrista jár, mert nyugodtabb, békésebb, és betekíntést lehet kapni a helyiek életébe. Itt az infrastruktúra is kiépített, kis kocsmák, éttermek várják az utazókat, ahol frissen grillezett halakat, vagy akár homárt is lehet kapni. Mi ismerettségből adódóan egy magyar tulajdonú szép kis bungalow-ban aludtunk.

Freetown Félsziget

A Bureh és River Number 4 strandokon kívül is rengeteg más strand van, a Freetown félszigetet végig lehet járni kocsival. Jó választás lehet a Tokeh Beach és a Banana Island.

Photo by radwan skeiky on Unsplash

Tiwai Nemzeti Park

A Tiwai-sziget vadvédelmi terület Sierra Leone délkeleti részén, a Moa folyón fekszik, és az ország egyik legértékesebb esőerdei élőhelye. A viszonylag kis terület ellenére rendkívül gazdag az élővilága: több mint tíz főemlősfaj él itt, köztük csimpánzok és Diana-majmok, valamint számos ritka madár- és lepkefaj. A park különlegessége, hogy a természetvédelem szorosan összekapcsolódik a környező falvak közösségi részvételével, így Tiwai egyszerre biológiai menedék és fenntartható megélhetési modell.

Mi időhiány miatt nem mentünk be a szigetre, hanem a folyóparton Ghiuba településen aludtunk, ahol a helyiek kialakítottak egy kempinget, főztek ránk és hajótúrát szerveztek. Végül majmokat nem láttunk (ahhoz reggel jobb menni), de a táj lenyűgöző volt.

Bintumani Nemzeti Park

A Bintumani hegy Sierra Leone legmagasabb hegye (1905 méter). Helyi vezetőket lehet felfogadni a megmászására (az ioverlander alkalmazáson ajánljuk a körbenézést). A hegynél található esőerdő otthona csimpánzoknak, elefántoknak, törpe vizilovaknak és mindenféle majmoknak és madaraknak. Nekünk ez a nevezetesség most kimaradt, de ide elmennénk mindenképpen, ha újra az országban járnánk.

Gola Nemzeti Park

A Gola Nemzeti Park Sierra Leone délkeleti részén található, és az ország legnagyobb összefüggő esőerdejét védi, amely a nyugat-afrikai felső-guineai erdők egyik utolsó érintetlen maradványa. A park különösen gazdag biodiverzitásban: ritka madárfajok, csimpánzok, erdei elefántok és más veszélyeztetett fajok élőhelye, miközben a természetvédelem közösségi alapokon szerveződik. Itt sem jártunk, de visszajelzések alapján jól szervezett, nem túl drága, nagyon szép nemzeti parkról van szó.

Tacugama Chimpanzee Sanctuary

Freetown közelében is lehet csimpánzokat látni a Tacugama Chimpanzee Sanctuary-ban, ami a félsziget erdős dombjai között működik, és Sierra Leone legfontosabb főemlősvédelmi központja. A menhely illegális kereskedelemből és orvvadászatból kimentett csimpánzokat gondoz, miközben oktatási programjaival és erdővédelmi munkájával aktívan hozzájárul a természetvédelemhez.

Outamba–Kilimi Nemzeti Park

Az Outamba–Kilimi Nemzeti Park Sierra Leone északi részén található, a Kilimi és a Little Scarcies folyók mentén, és az ország egyik legváltozatosabb élőhelyét foglalja magába, ahol szavannák, galériaerdők és folyóparti mocsarak váltják egymást. A park elefántoknak, csimpánzoknak, vízilovaknak és gazdag madárvilágnak ad otthont, kenu túrákat lehet csinálni a folyón. Ugyanakkor távoli elhelyezkedése miatt kevéssé látogatott, így különösen autentikus természetélményt kínál.
Hasznos oldal Sierra Leone látnivalóinak felfedezéséhez: https://tourismsierraleone.com/

Legemlékezetesebb történeteink

Sajnos keveset töltöttünk csak az országban, de ezalatt a kis idő alatt is éreztük, hogy mennyire kedvesek és nyitottak az emberek. Első napunkon megálltunk egy kis boltban kávéra és egy omlettes szendvicsre, ahol annyira jóban lettünk a tulajjal és a családjával, hogy visszafelé is megálltunk nála, azóta is szoktunk beszélgetni. Ezen az estén kempingeztünk, és az egyik ott dolgozóval majdnem éjfélig beszélgettünk az életéről (és a miénkről) és hogy milyen tervei vannak a jövőre nézve. Bureh Beach-en pedig Bongay és az egész falu fogadott be minket, 2 napot töltöttünk csak el, de nagyon sok embert névről ismertünk már a végén. Bár kicsit nehéz országnak éltük meg az árak miatt, de úgy érezzük szívesen visszamennénk, hogy kicsit mélyebben bejárjuk és megismerjük az országot.